Belféreg baromfi

belféreg baromfi

Kártevő csirke Dr. Belféreg baromfi László Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni. A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.

A különbség azért lényeges, mert az eltérõ tartásmódokban más-más parazitákkal és kártevõkkel kell számolni, de azonos problémák is vannak.

Zártan tartott csirkék parazitózisai

A mélyalmon tartott brojler- vagy pecsenyecsirkéknél a zárt tartás következtében olyan belsõ élõsködõk, amelyek közvetett fejlõdésûek mételyek, galandférgek, egyes fonálférgektehát fejlõdésük valamilyen köztes gazda csiga, giliszta, ízeltlábú stb. A rövid kb. A gyakori turnusváltás és a két állomány közötti idõben elvégzett alomkihordás, takarítás és fertõtlenítés is a csekély belféreg baromfi lehetõséget támogatja.

Ezek közül a legjelentõsebb belsõ élõsködõk a különbözõ kokcidium fajok Eimeria spp.

belféreg baromfi

Ezen kívül számolnunk kell az állatok szoros környezetében élõ olyan kártevõkkel, mint az alombogár Alphitobius diaperinus és a különféle légyfajok Muscidaeamelyek közvetve, más kórokozók átvitelével veszélyeztetik az állományok egészségét. Az orsóférgesség a brojlerállományokban nem tud kialakulni, belféreg baromfi a féreg fejlõdési ideje a peteürítésig hosszabb 6—7 hétmint a csirkék élethossza.

Ezért a figyelmet — ebbõl a anthelmintikum emberek számára a — a tenyész- és árutojást termelõ tojóállományokra kell fordítani. Kétfázisú nevelés esetén a fertõzési láncot az elõnevelt állománynak a belféreg baromfi telepítésekor elvégzett gyógyszeres kezelésével belféreg baromfi tudjuk szakítani.

A gyógykezelést az áttelepítés elõtt célszerû elvégezni, mert így a termelõistállóba már nem kerülhet a fertõzést fenntartó, a környezet káros hatásainak nagyon ellenálló, vastag burokkal rendelkezõ pete.

Orsóférgesség esetén de más féregnél is a mélyalmos tartásnál az újrafertõzõdés veszélye az egész termelési idõszakban fennáll. A férgesség többféle módon okoz kárt az állatnak és jelentõs veszteséget a termelõnek.

83 termékek találat

A vékonybélben élõsködõ féreg a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elõ. A fertõzött csirkék bágyadtak, étvágytalanok, soványodnak, gyakran van hasmenésük, nem fejlõdnek, a takarmányt hiányosan értékesítik, vérszegények, senyvesek, és súlyos fertõzöttség esetén el is pusztulhatnak. Nagyszámú féreg jelenlétekor a bél elzáródhat, megrepedhet. A kifejlett férgek belféreg baromfi termelt kémiai anyagok a bélbõl felszívódva a csirkék bénulását okozhatják.

Termelõ állományoknál a tojás mennyisége és mérete csökken. Az A-vitamin hiánya következtében a tojások sárgája fakó lesz és a tenyésztojások keltethetõsége csökken, a csibék pigmentáltsága hiányos. Természetesen, mint másodlagos, de igen fontos negatív hatása a fertõzöttségnek az, hogy az állatok ellenálló képessége az egyéb vírusos, belféreg baromfi betegségekkel szemben gyengül és az alkalmazott belféreg baromfi adott immunválasz is redukálódik.

A bélférgesség tünetei

A bemutatott tünetekre alapozott diagnózis nem lehet pontos, mert ilyen tüneteket más parazitás vagy nem parazitás betegség is elõidézhet. A tünetek csak felhívják a figyelmet arra, hogy az állomány beteg és törekedni kell szakszerûen az ok pontos felderítésére.

belféreg baromfi A pinworm tojások invazívvá válnak

A férgek által okozott megbetegedés elsõsorban állatorvosi parazitológiai laboratóriumban deríthetõ ki. A vizsgálatra az állomány nagyságával arányos mennyiségû bélsarat kell belféreg baromfi laboratóriumba eljuttatni.

A minták mennyiségét, összegyûjtésének módját, csomagolását stb. A gyógyszeres védekezést ki kell egészíteni az újrafertõzõdés kiküszöbölé-sére irányuló rendszabályok kidolgozásával és betartásával, valamint a higiéniai viszonyok javításával.

belféreg baromfi

A féregfertõzõdés megelõzése végett mélyalmos tartásnál rendszeresen frissítsük az almot, új állományt mindig új alommal fogadjunk; féregmentes állományt sohase telepítsünk szennyezett alomra; tartsuk szárazon az almot fõleg belféreg baromfi itatók környékén; ne etessük az állatokat padlóról vagy alomról; dolgozzunk higiénikusan az eszközöket, felszereléseket, csomagolóanyagokat tartsuk tisztán, használjunk mûanyag lábzsákot és belféreg baromfi az egyik istállóból a másikba történõ átmenetelnél, a bejáratoknál legyen mûködõképes lábfertõtlenítõ ; tartsuk távol a legyeket és bogarakat; megbetegedés esetén okszerû terápiát folytassunk; valamint zárjuk ki a galambokkal, verebekkel és vad madarakkal való érintkezés lehetõségét, mert ezek behurcolhatják az állományba a kórokozókat.

Úgy a mélyalmon mind a ketrecben zártan tartott baromfinak Európában, így Magyarországon is a madártetûatka Dermanyssus gallinae a leggyakrabban elõforduló külsõ élõsködõje. Számuk a betelepítés után 2—3 hónap múlva olyan méretet érhet el, hogy már nappal is észrevehetõ csoportokat alkotva nem csak a berendezési tárgyak tojófészkek, ketrecek rejtett réseiben és repedésiben, hanem a ketrecek rácsán, a tojófészkek oldalán is megtalálhatóak.

A nõstények által lerakott petékbõl 2—3 nap múlva kelnek ki a hat lábbal rendelkezõ lárvák, amelyek még nem táplálkoznak. Vedlés után 8 lábú belféreg baromfi. Még két vedlés és belféreg baromfi vérszívás után válnak kifejlett hímekké és nõstényekké.

Bélférgek, bélférgesség

A pete lerakásától a kifejlett állapot eléréséig 7—14 nap telik el a környezet hõmérsékletétõl és páratartalmától függõen. Rendkívül ellenállóak, belféreg baromfi nélkül több, mint fél évig is életben maradnak. Kártételük a vérszívásban és a madarak nyugtalanításában nyilvánul meg, aminek az eredménye a vérszegénység és a tojástermelés csökkenése.

Ezeket a tojásgyûjtés során nem veszik észre a gondozók. Az elhagyott tojás ingerhatása következtében felerõsödik a kotlási hajlam. Az ilyen tojásokat a csirkék feltörik.

Magyarországon forgalmazott termékek

A parazita a vérszívás során baktériumos és belféreg baromfi betegségeket olthat át egyik madárról a másikra. A fertõzött telepen belféreg baromfi embereket is megtámadja vérszívás céljából a madártetûatka, ezért nem csak a gazdasági és állategészségügyi jelentõsége, hanem mint zoonózist okozó tényezõ is indokolja az ellene való védekezés szükségességét.

Tartósan nem tud megtelepedni az emberen, de mászkálásával és szúrásával nyugtalanságot, bõrkiütést és bõrgyulladást okozhat, belélegezve asztmás tünetek alakulhatnak ki. A madártetûatka elleni védekezést nehezíti, hogy az állattartásban használható rovarirtó szerekkel szemben többnyire ellenállóvá váltak ezek az atkák, illetve nem rendelkezünk olyan védekezési technikával, amely tökéletes eredményre vezetne.

A gyakorlati tapasztalatok sze-rint a védekezés sarkalatos belféreg baromfi a megelõzés. A még nem fertõzõdött telepen csak garantáltan atkamentes helyrõl származó eszközöket, berendezési tárgyakat pl.

Az épületek zártsá-gával akadályozzuk meg a vadmadaraktól és a rágcsálóktól történõ fertõzõdés lehetõségét rendszeres, szervezett rágcsálóirtás! Egyszer-használatos tojástálcákra gyûjtsük a tojást tálca a tojásgyûjtõbõl ne kerüljön vissza a telepre!

hogyan fejlődik a bullish szalagféreg anyag méregtelenítés

Ha már bekerült az atka, akkor összetett módszerrel csökkentsük azok számát az elviselhetõség szintjére. Az állománycsere elõtt az alapos mechanikus tisztítással gyéríthetjük jelentõsen a populációt. A bõvizes mosás után akaricid szerrel is mossuk le a berendezési tárgyakat és az belféreg baromfi belféreg baromfi részét, beleértve a mennyezetet is.

A munkaruhák mosásánál is használjunk megfelelõ akaricidet.

Fiatal baromfinak gilisztahajtót

Mivel belféreg baromfi telepen belül mindig lesz olyan fertõzött épület, amelyben csirke van, ezért a gondozók lehetõleg ne járjanak át egyik épületbõl a másikba.

Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor legalább a felsõ ruházatot cserélni kell átjárás során.

belféreg baromfi

Csapdázással folyamatosan figyelemmel kell kísérni az atkapopuláció alakulását. Az alombogár penészevõ gabonabogár nem tartozik az õshonos hazai faunához.

Kárpátinfo hetilap

Eredetileg a szubtrópuson élt, és ott a különféle madárfajok fészkeinek lakója volt. Afrikából az es évek során növényi eredetû takarmányokkal és alomanyaggal került Európába. Ma már szinte valamennyi kontinensen megtalálható. Magyarországon elõször ban jelezték tömeges elõfordulását baromfitelepeken.

Bélféreg: okok, tünetek, kezelés

A kártevõ mindenütt elõfordul, ahol a táplálkozása lehetséges. A baromfitartó belféreg baromfi gyakori, de sertéstelepen és bárányhizlaldában is elõfordul. Megtalálható belféreg baromfi tartási rendszerben, de a baromfival csak a mélyalmos az epesavak méregtelenítése érintkezik.

Éjszakai életmódot folytat, ennek ellenére nappal is aktív de csak az alom mélyebb rétegeiben. Leginkább a 24—38 °C-t kedveli.

További a témáról