Férgek a szájból, Enterobiasis

férgek a szájból

Magyarra átültette és kibővítette: dr.

ESZMÉLETLEN!!!! Nézd mit szednek ki a füléből

Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható. Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban.

Amíg az ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők folyamán a szabadonélőktől származtak férgek a szájból a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be.

Létrehozva: Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot. Ilyenek a parazita férgek is

Erre utal férgek a szájból közt az a körülmény is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt ismerünk, mely fejlődése során átmenetileg férgek a szájból szabadon él. A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán vastagsági átmérőjüknek sok százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig köralakú.

Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő cuticulá-ból és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú. A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában kiemelkedik: egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú.

Az oldalmezők és középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet. Ennek az izomzatnak segítségével csak kígyózó mozgást végezhet a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud. Testüknek mellső végén van a szájnyílás, férgek a szájból vagy ú. A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, számos fajnál azonban a szájnyílás és a nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fel.

Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek mint állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Egyik-másik csoportnál a nyelőcső a bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva. A test végén vagy közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a gyógyszerek bőrparazitákhoz bélelt végbél a külvilágra nyílik. Rendszerint a nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva található a központi idegrendszer, az ú.

Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán férgek a szájból középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok indulnak ki.

Míg előrefelé ugyancsak az férgek a szájból kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik. Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test felületén nagyobb számban is találhatók elszórva.

Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; egyes fajokban különleges mirigyes szervek végzik a kiválasztást, másoknál e célra ugyancsak a test egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a külvilágra nyíló csatornarendszer szolgál.

Férgek, kukacok az élő testben...

A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak. A hímek csíraszerve a rhachisból kiinduló, csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú. A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek; a petefészekből férgek a szájból petevezető végeredményben a férgek a szájból szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található.

A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is. Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a külvilágra. Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük. Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni.

Account Options

Ilyen fonálférgek pl. Számos férgek a szájból magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel.

férgek a szájból

Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük. Ebben az esetben a magzati fejlődés esetleg már a férgek a szájból belül, férgek a szájból pedig a méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a féregalakú, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait. Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése. Végül vannak olyan fonálférgek is, amelyek méhében az embryonális fejlődés minden szakaszát feltüntető peték, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak.

Bél-Trichinella Trichinella spiralis Owen hím és nőstény.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Betokolt Trichinella-álcák sertés izomzatában. Koflán rajza. Ezeket elevenszülő vivipar fonálférgeknek nevezzük. Idetartozik pl. A fonálférgek petéinek alakja, nagysága, szerkezete az egyes fajokra nézve igen jellemző sajátságokat tüntet fel, úgyhogy egyes fonálférgekkel való fertőzöttségnek kiderítése éppen a petéknek kimutatása útján ejthető meg.

férgek a szájból Jaroslavl kezelés férgek számára

Igen változatos módon folyik le a petékből kibújt féregalakú magzat további, ú. Ez lehet részint közvetlen Ascaris, Trichuris, Oxyurisrészint bizonyos ideig szabadon éléssel és végül köztigazdával kapcsolatos.

Bélféreg – Hogyan szabaduljunk meg tőle?

A postembryonális fejlődés során a fonálférgek az ivarérettség eléréséig többször vedlenek. A legtöbb fonálféreg négyszer vedlik. Csak egyetlen család képviselőinél tapasztaljuk a fejlődésnek azt a sajátos módját, hogy szabadonélő váltivarú és erre szűzen szaporodó parasitikus egyedek következnek egymásután.

Ezt a jelenséget heterogoniá-nak nevezzük. Erről a következőkben, egyes fajok felsorolása alkalmával még meg fogunk emlékezni.

Jeles képviselők

A fonálférgek rokonsági viszonyaival és rendszertanával, főleg a legutóbbi évtized alatt, számos kutató foglalkozott. E kutatások eredményeképpen derült ki az, mint erre Baylis és Daubney rendszertani munkájukban rámutatnak, hogy a fonálférgek legősibb formáinak a három ajakkal felruházott Ascaroideákat kell tartani. E csoportba az összes szabadonélők, továbbá a parasitikusoknak egy része, valamint az átmeneti formák is beletartoznak.

férgek gyermekeknél tünetek és kezelés megelőzése

A szabadonélő és átmeneti férgek a szájból. Az előbbiek jobbára apró, alig néhány mm hosszúságú állatok, melyek édes- és sósvízben, iszapban, talajban, moha közt, rothadó anyagokban olykor nagy tömegekben élnek.

A változatos Rhabditis, Diplogaster, Rhabdolaimus Syphonolaimus és számtalan más nemzetségbe tartozó fajok testén, különösen annak elülső végén nagy számban sörteszerű képletek tűnnek fel, melyek minden jel szerint érzékszerveknek minősíthetők.

férgek a szájból meddig kell kezelni a férgeket

Nem ritkák továbbá a feji végen, a száj körül kialakuló szemölcsök, a szájban fogszerű képződmények, vagy garatjuknak sajátságos vértezettsége, mely berendezések mind a táplálékszerzés és feldolgozás céljára szolgálnak. Régóta ismert érdekes állatka az idetartozó ecetféreg Anguillula aceti Ehrbg. A hazai édesvizekben élő fajokat Daday Jenő tanulmányozta s több új fajt is írt le. Egyik-másik fajuk rothadó anyagokban könnyen és gyorsan tenyészthető.

További a témáról