Galandféreg csuka.

galandféreg csuka

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor.

bika lánc ciszták

Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint galandféreg csuka mételyek, élősködő életmódot folytatnak.

A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, valamennyi galandféreg csuka. A petékből kiszabaduló álcáik átalakulással és rendszerint gazdacserével fejlődnek érett galandférgekké. Lárvakorukban különböző gerinctelenekben és gerincesekben, kifejlett korukban kivétel nélkül gerincesek bélcsatornájában élnek. Itt a félig-meddig megemésztett táplálék korlátlan mennyiségben rendelkezésükre áll s ezzel magyarázható, hogy úgy szájnyílásuk, mint emésztőcsatornájuk, mint felesleges galandféreg csuka, a hanyatló átalakulás folytán teljesen eltűnt s a táplálékfelvétel a külbőrön át osmotikusan történik.

Amióta a természettudomány a galandférgeket ismeri, ismételten változott a felfogás arra nézve, hogy a galandféreg testét egyetlen állategyednek vagy ellenkezőleg állattelepnek galandféreg csuka, továbbá, hogy a galandféreg melyik végét mondjuk elülső s melyiket hátulsó végének. Napjainkban azonban egységesen azt valljuk, hogy mind a számos, mind pedig a csak néhány ízből álló galandféreg-láncolat egyetlen állategyed, melynek ízelt voltát s a szaporítószerveknek ízenként való megismétlődését a fajfenntartás utáni törekvéssel kell és kielégítően lehet is magyaráznunk.

Nézzük azt, hogy milyen általános felépítésű valamely galandféreg és kövessük egyúttal a képeken feltüntetett állatok bonctani adatait.

Account Options

Ha egy ép és teljes példányt akár élő állapotban, akár galandféreg galandféreg csuka megfelelő módon konzervált állapotban van alkalmunk figyelmesen megszemlélni, fel fog tűnni, hogy a galandféreg sűrűn egymás mellé illesztett, nagyjában négyszögletes alakú képleteknek, az ú.

Ennek elülső végén kisebb-nagyobb jobbára gömbölyded képlet, a galandféregnek ú. Az ember símafejű galandférge Taenia saginata goete. Három galandféreg-fajnak feji vége és érett ízei: a Taenia solium L.

galandféreg csuka

A scolexet tehát strongyloidosis átvitel galandféreg elülső végének mondjuk, amelyből az összes többi íz a fejlődés folyamán kisarjadzik. A scolexen nem egyébre, mint pusztán galandféreg csuka bél nyálkahártyáján való megkapaszkodás céljára szolgáló berendezések tűnnek fel rendszerint csak megfelelő nagyítóeszközök igénybevétele során.

Ilyen berendezések lehetnek: A legtöbb galandféregnél 4-es számban jelenlévő szívókák, vagy a 2-es, 4-es, esetleg többesszámban jelenlévő szívógödrök. Ezeken kívül a legtöbb olyan galandféregnél, amelynek scolexén négy szívóka van, a scolex mellső végén félgömbszerű, kúp- vagy más alakú, tasakba visszahúzható kisebb-nagyobb képlet, az ú. Ilyen horgok kivételesen pl.

A scolex mögötti, nálánál mindig keskenyebb, szalagszerű, sokszor valóban nem ízelt részt nyaknak nevezzük. Vannak galandférgek, amelyeknél azonban az ízeletlen nyaki rész hiányzik s a scolex mögött jól feltűnő ízek sorakoznak egymás után. Az ízek fokozatosan nagyobbodnak s ezzel arányosan belsejükben is az ivarszervek mind tökéletesebb fejlettségben jelennek meg.

Galandféreg csuka az ízekben már működő ivarmirígyek is vannak, ivarérett ízekről szoktunk beszélni. Az ivari működéssel kapcsolatban a peték befogadására szolgáló szerv, a méh mindinkább tágul s az íznek mind nagyobb területét elfoglalva a már feleslegesekké vált mirígyeket elsorvasztja, amikor végeredményben az egész ízet csupán a petékkel telt méh tölti ki.

Ezeknek az ú.

  1. Paraziták kezelése az emberekben
  2. Éves gyermekek férgek kezelésére szolgáló készítmények
  3. Gyógyászat férgek megelőzésére gyermekeknél legfeljebb egy évig
  4. Mi lehetetlen a férgek kezelésében

A scolex szakadatlanul termeli az ízeket, ezek, mint lassan tovahaladó láncszemek, a fejlődésben fokozatosan előrejutva, ivarérettekké, majd teljesen galandféreg csuka válnak s ennek megfelelően szülőanyjuktól, a scolextől mindinkább távolodnak, mígnem ők is leválnak a közös láncolatról és külvilágra jutnak.

Addig, amíg a scolex a bél nyálkahártyáján tapad, új ízeknek termelése s az egész állatoknak élete biztosítva van. Szakadjon le a láncolat bár közvetlenül a scolex mögött, — amint ez féreghajtószerek beadása után gyakran előfordul — az állat mégis él s csakhamar az ízeknek hosszú láncolatát továbbtermeli.

Éppen azért azt látjuk, hogy pl. Ama régebbi felfogásnak, hogy a galandféreg láncolat nem egyéb, mint önálló egyedeknek tekinthető ízek alkotta állattelep, legfőbb támasza az volt, hogy a levált ízek egy ideig nemcsak életben maradnak, hanem önálló mozgást is végeznek. Ha azonban galandféreg csuka galanférgeknek anatómiai felépítését tanulmányozzuk, csakhamar olyan viszonyokat ismerhetünk fel, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy az egész láncolatot csupán egyetlen állategyednek kell tartanunk.

Ilyen bélyeg egyebek között a kiválasztó rendszernek vagy amint éppen a galandférgeknél gyakran nevezzük, a vízérrendszernek az egész láncolatra kiterjedő, szerves egészet alkotó volta és ehhez hasonlóan az idegkötegnek megszakítatlan folytonossága a láncszemeken keresztül.

Betegség megnevezésének szinonímái:

A galandférgek fejlődésmenete sok tekintetben hasonló őseiknek a mételyeknek fejlődéséhez. A hátulsó, ú. Ezeknek, hogy tovább fejlődhesenek, a külvilágra kerülve megfelelő köztigazdákba kell jutniok.

Ez utóbbiakban lárvákká, borsókákká, hólyagférgekké cystici fejlődnek ki. A borsókának vagy hólyagféregnek teste rendszerint gömbölyded s ebben visszatüremkedve foglal helyet a kifejlett galandféregéhez mindenben hasonló scolex galandféreg csuka pedig a scolexeknek egész tömege.

Orvosok, természetbúvárok már a legrégibb idő óta ismerték úgy a borsókákat, mint a kifejlett galandférgeket, azonban sokáig nem sejtették azt, hogy ezek nem egyebek, mint ugyanannak az állatnak különböző fejlődési formái. Igen nagy horderejű volt galandféreg csuka a felfedezés, mely egyben a kísérletes vizsgálatoknak, kutatásoknak új útját, irányát jelölte meg.

A különböző irányban folytatott kísérletek nem ritkán meddőknek is bizonyultak, de ilyenkor is a sikertelenség egy-egy újabb ténynek megismerésére vezetett. Említésre méltó pl.

  • A férgek fogyni
  • Dr. Diag - Diphyllobothrium latum infestatio
  • Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Küchenmeisternek mulatságos mozzanatokban is bővelkedő az az esete, mikor a természetvizsgálók góthai gyűlésén, ben felfedezéséről beszámolt s ama előzőleg már több ízben sikeresen végrehajtott kísérletét, hogy a nyúlak hasüregében élő borsókából ennek megetetése után a kutya belében az ivarérett galandférget, a Taenia pisiformist kitenyéssze, kutya híján macskával akarta megismételni.

A kísérlet céljára szerzett hatalmas kandúrt zsákba dugták s a vándorgyűlésnek rendelkezésére álló góthai színház pincéjében kísérelték meg a borsókáknak a kandúr szájába való juttatását.

A kandúr, mintha tudta volna, hogy a kísérlet úgy sem fog eredménnyel járni, tőle telhetőleg védekezett, nagyokat fújt, karmolt, galandféreg csuka, amíg végre a beadás mégis sikerült.

Diphyllobothrium latum infestatio

Két nappal később kiirtották a tudománynak áldozatát azonban beleiben sem a borsókáknak, még kevésbbé a fiatal galandférgeknek nyomát sem találták.

A sikertelen kísérlet végeredményben mégis annak a megismerésével járt, hogy a különböző borsókák csak bizonyos, megfelelő állatokban fejlődnek ki ivarérett galandférgekké. A Küchenmeister felfedezése galandféreg csuka meginduló kutató vizsgálatok feladatává vált kísérletekkel megállapítani azt, hogy egy-egy adott borsókaféleség milyen állatokban nő galandféreggé, másrészt pedig azt, hogy a galandférgek álcáinak a köztigazda milyen szerveiben kell tartózkodniok, milyen vándorlást kell végezniök, míg a már ismert hólyagféreggé kifejlődnek.

Galandféreg csuka már tudták, hogy a petékből az álca nem jut galandféreg csuka a szabadba, hanem annak valamely meghatározott állatfajba, pl.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A kísérletek során kiderült, hogy az említett állatoknak emésztőnedvei a peték burkát megemésztik, az álca kiszabadul burkaiból s a bélcsatorna falába furakodva a vér- és nyirokáram útján vándorlásnak indul. Vándorlása során különböző szervekbe, a májba, a tüdőbe, a vesékbe, csontokba, agyvelőbe, izomzatba jut, ahol a további fejlődés, illetve az átalakulás következik be. A különböző galandféregfajok álcái csak meghatározott szervekben fejlődhetnek borsókává.

galandféreg csuka bőrkiütés aszcariasisban szenvedő gyermekeknél

Amikor az álca vándorlása során e szervbe jut, leveti magzati horgait s burokkal körülzárt apró hólyagcsává alakul, melyben mind több és több folyadék gyülemlik fel. A kis hólyag belsejében csakhamar a scolex kezdeménye tűnik fel. Ez az utóbbi betüremkedett állapotban úgy képződik a hólyagban, mintha a kesztyűnek egyik ujját befelé gyűrnők. A betüremkedett scolex üregének fenekén — tehát az előbbi hasonlatot véve figyelembe, a betűrt ujjnak hegyén — van a rostellum a horgokkal és a négy szívóka.

Ha a scolexet kitüremkedett helyzetben — úgy amint ez a galandféregnél szokott lenni — képzeljük el, akkor az említett részek a borsókának elülső végén helyeződnek, mögöttük a rendszerint galandféreg csuka szedett nyaki rész van, holott a borsóka hátulsó végét maga a hólyag alkotja.

Az ilyen szerkezetet mutató borsóka az ú. Egyes galandférgeknél azonban az álcaállapotban egy-egy hólyagban több scolex vagy pedig több hólyag is ú. Galandféreg csuka a lárvaformákat az első esetben coenurusnak, a másik esetben echinococcusnak nevezzük.

A borsókák keletkezési helyükön változatlanul maradnak meg addig, amíg gazdájuk élete zavartalan. Ha azonban véletlenül az történik, hogy a borsókák gazdájukkal vagy gazdájuk egyes részeivel olyan másik gazdának emésztőcsatornájába jutnak, mely alkalmas továbbfejlődésükre, — pl.

Az emésztőnedvek hatására a borsóka scolexe kitüremkedik s a bélbe jutva, a bél nyálkahártyáján megtapad s belőle az ízek galandféreg csuka megindul.

  • Anthelmintikus gyógyszerek felnőttek számára

A galandférgek teljes fejlődési köre tehát a következő szakokból tevődik össze: 1. A galandféreg fejlődése tehát annyiban egyszerűbb, mint a mételyeké, hogy a petéből kikelt álca egy gazdacserével maga galandféreggé lesz, nincs tehát nemzedékváltás, annyiban azonban bonyolultabb a fejlődésmenetük, hogy az átalakulás, metamorphosis, melyen a gazdacserével kapcsolatban átmennek, bonyolódottabb, mint a mételyeké.

A fejlődésnek ez a módja kevés kivétellel minden galandféreg-fajra érvényes. A kivételek közé tartozik pl. Viszont a Hymenolepis nana galandféreg csuka galandféregben a fejlődés annyira megrövidül, hogy az álca ugyanabban a gazdában, melyben a borsóka-stádium a bélben kialakul, egyben folytatólagosan galandféreggé is nő.

A galandférgeknek az ember szervezetében való jelenlétére különböző tünetekből lehet különböztetni. Ilyenek gyomor- és bélgörcsök, rosszullét, hányás, szédülés, epileptikus rohamok, vérszegénység, lesoványodás.

Ezeknek a tüneteknek a létrejöttét részben a galandférgek okozta táplálékelvonás, részben pedig a galandférgek káros anyagcseretermékeinek felszívódása magyarázza. Az esetek nagy részében azonban jelenlétükről az ember csak akkor értesül, ha már érett ízeik eltávolodnak. A ma ismert galandféreg-fajok száma már megközelíti az ezret. Élettartamuk a fajok szerint galandféreg csuka. Egyes fajok néhány hónapig, rendszerint tavasztól őszig, mások viszont megtelepedésük után esetleg évekig tartózkodhatnak gazdájuk emésztőcsatornájában, önként érthető azonban, hogy csak a scolex az, mely azithromycin giardia ilyen hosszú életkort ér el, mert hiszen az ízek megérésük után ellökődnek a láncolattól, helyüket állandó utánpótlás folytán fiatalabb ízek foglalják el, amelyeknek ismét csak az a sorsuk, hogy előbb-utóbb a külvilágra jussanak.

A kifejlett galandférgekéhez hasonlóan a lárvák borsókák élettartama is olykor igen tetemes, Braun adatai szerint pl. Taenia soliumnak a szemben ülő borsókája 20 évig is életben marad. A galandférgek szerveződésére és biológiájára vonatkozó fenti általános adatok után, vessünk egy futó pillantást e csoportnak változatos képviselőire, s főleg azokra, amelyek akár tisztán tudományos nézőpontból, különleges felépítésük vagy életviszonyaik, akár pedig gyakorlati nézőpontból, emberben és egyes háziállatainkban való élősködésük folytán bennünket közelebbről érdekelnek.

galandféreg csuka

Torony pasziánsz galandférgeknek legősibb képviselői a Cestodaria néven ismert csoportnak tagjai, amelyek a métely-ősökre emlékeztető bélyegeiket a legszembetünőbben őrizték meg. Ezeknek lapos, levélszerű testén sem ízeltséget, sem különálló feji részt scolexet nem látunk. Sajátságos bélyegeik alapján a mételyek és a tulajdonképpeni galandférgek közt átmeneti formáknak is tekinthetők.

Egyik nálunk is előforduló fajuk az Amphilina foliacea Rud. Galandféreg csuka a mételyekre emlékeztető bonctani sajátságokat árulnak el az egyes szerzők által az előbbi csoporthoz sorolt, mások szerint a már a galandféreg csuka galandférgekhez tartozó Caryophyllaeidae-családnak tagjai.

Ezeknek egyik gyakori faja a már mintegy esztendő óta ismert Caryorhyllaeus mutabilis Rud. E különös alakú lény feji végén sem szívókák, sem horgok nincsenek, rajta ellenben sajátszerű redők keletkeznek, amelyek segítségével akár csak valódi szívógödrökkel, a bél nyálkahártyáján megtapad.

Főleg pontyfélék bélcsatornájában található. Teste nem ízelt, azaz az egész test egy ivarérett íznek értékével bír. Fejlődését pontosan nem ismerjük, ez azonban némelyek szerint a Diphyllobothrium latum fejlődéséhez hasonló. Ezidőszerint csak első köztigazdáját, a Tubifex tubifex nevű gyűrűsférget ismerjük mint olyant, melyben a procercoid lárvaforma kifejlődik.

Valószerű, hogy a galandféreg csuka lárvastádium valamely másik gazdában fordul elő. Másik idesorolható ősi faj az Archigetes appendiculatus Rátz. Mindazonáltal ivarérett féregről van szó, melynek szívógödrei és működő udvarmirígyei is vannak. Legfeltünőbb bélyege a test végéhez illesztett farokszerű nyúlvány. Egyes szerzők az Archigetes-fajokat ivaréretté vált procercoidoknak tekintik, főleg azért is, mert fejlődésük közvetlen, köztigazdára szükségük nincsen.

Apró gyűrűsférgekben Tubifex, Limnodrilus-fajok szoktak élősködni. Nem csupán természettudományi, hanem orvosi, állatorvosi nézőpontból fontos fajokat foglal magába s Diphyllobotriidae-család, melynek egyik legismertebb képviselője az embernek az ú. Az ízek laposak, szélesek, s az egész féreg galandféreg csuka ízek közepén helyeződő barnásszínű, boglárszerű méh vagy petetartó által sajátságosan tarkázott. Figyelemreméltó bélyege a féregnek még az is, hogy az ivarnyílás az ízek lapközepén, nem pedig miként a galandférge nagy hogy néz ki egy széles szalag, az ízek szélén található.

A széles galandféreg elterjedési köre igen nagy. Mégis hosszú szalagféreg, hogy ősi fészkei egyrészt a Balti-tenger környéke, másrészt a svájci tavak vidéke.

A Balti-tenger környékéről keleti és délkeleti irányban mindjobban elterjedt, úgyhogy Oroszországban, Romániában, Turkesztánban és Kelet-Ázsiában napjainkban is gyakori.

A svájci tavak galandféreg csuka igen gyakori volt hajdan, nem ritka ma sem, de elterjedési köre itt már jóval szűkebbre szorult, mint a XVIII. Újabb időben Amerikában is honossá lett, minden valószínűség szerint a Balti-tenger környékéről, Finnországból, a Skandináv hogyan lehet azonosítani a férgeket a testben származó bevándorlók révén.

Nálunk nem fordul elő.

További a témáról